Ugye mindenki ismeri a naponta százszor hallott reklámszlogent?
"Kérdezze meg háziorvosát, gyógyszerészét...."
Hát ma kicsit csalódtam a gyógyszerészekben.
Történt ugyanis, hogy reggel fájt a füle Zsombornak. Bementem Szeged legnagyobb gyógyszertárába, hogy fájdalomcsillapítót vegyek. Recept nélkül, igaz, de gondoltam a gyógyszer-liberalizáció csak nem tüntetett el minden fájdalomcsillapítót a polcokról.
Fáj a füle a gyereknek - mondom - fájdalomcsillapító kéne. Mondjuk Demalgon.
Azt nem lehet, csak receptre! - így a gyógyszerész.
Akkor valami mást, amit lehet így is!
Hány éves a gyerek? - kérdezi.
Tizenkettő.
Akkor ez a legjobb - és máris adja a polcról a kicsit drága, már majdnem lejárt, de biztosan a leghasznosabb tablettát.
Igaz, ezerhatszáz forint, de ötven szem és gyulladáscsökkentő is van benne!  - mondja búcsúzóul.

Még jó, hogy nem vette be!
Csak itthon derült ki, hogy 18 év alatt nem adható, akkora dózis, hogy két felnőttnek is elég lenne, ráadásul allergiásoknak kifejezetten ellenjavalt.
Ja, és csak naponta egyet lehet belőle bevenni.
Természetesen mindezt nem a gyógyszerésztől, hanem a dobozban lévő tájékoztatóból tudtuk meg.
Szerencsére még időben.
Így aztán az estét orvosi rendelőben, a történettől kissé hüledező gyermekorvos társaságában töltöttük.
Tabletta kidob, fájdalomcsillapító fülcsík betesz.
De már nem fáj neki!

Úgyhogy valószínű, legközelebb, ha  gyógyszert  akarok venni mégiscsak egy benzinkútra megyek.
Ott talán olyan gyógyszert adnak, amit bátran be is vehet a  beteg.
Így aztán korrigálom a reklámszlogent:
"Kérdezze meg háziorvosát, benzinkutasát...!"